A
CZICZÓ család címere
Heraldikai
alapismeretek
A címerek (nemesi címerek) a legrégebbi piktogramoknak
tekinthetők. Szöveg nélkül, grafikus vagy festett szimbólumokkal fejezik
ki a családra jellemző általános jegyeket, és jellemző ismérveket. Címerrel
csak törekvő, szorgalmas családok rendelkeznek. Lumpen, értéktelen, családokat
nem illet meg címer.
Címerrel
nem csak családok, hanem államok, tartományok, városok, városrészek, stb.
is rendelkeznek. A XIX-XX. században nevesebb cégek, vállalkozások is
egyre gyakrabban alakítanak ki címerhez hasonlatos szimbólumokat, pl.
az Orion, Philips, Rotring, Salamander, stb.stb. Ezeket az idők folyamán
nem változtatják, tudva, hogy "Nomen est Omen" a név kötelez,
a választott és bevezettet szimbólum világszerte jelképezi a céget, fémjelzi
a márkát és minőséget.
A címerek állandóságot jelképeznek, nem divatcikkek. Egy címer minél idősebb,
minél jelentősebb történelmi mult fémjelzi, annál értékesebbnek minősíthető.
A címer alkotásnak meglehetősen szigorú szerkesztési szabályai vannak.
Meghatározottak a színek is. (6-féle szín elfogadott: piros,-zöld,-kék,-fekete,-arany,
vagy sárga,- ezüst, vagy fehér)
A
címer leírása
A nemes Tzitzó családi címer sárga címer pajzsán
alul, fél pajzsnyi zöld mezőben található az Árpádsávos önálló címer,
a jól ismert piros-fehér négyszer ismétlődő csíkozással. Fölötte 3 szimbólumot
találhatunk. Ezek: szőlő fürt levéllel, füles bagoly nyitott könyvön,
(a könyv akár a Biblia is lehet.) és cipész kalapács. A címer pajzs felső
szegélye kék színű ívben zárul. Az ívben 5 darab arany csillag helyezkedik
el. A címert takaró övezi, amelyen kehely és korona látható.
Az egyes szimbólumok értelmezése adja a címer által kifejezett szellemi
tartalmat.
A kék mezős
csillagos ív több jelentőséggel bír.
Modern értelmezés szerint utal Magyarország Európai Unióhoz csatlakozásának
tényére, és jelentőségére. (2004. május 1.)
A csillagok jelképezik a Család legifjabb kincseit, a mai kis unokákat,
Cziczó Danit, Cziczó Annadórát és Cziczó Ármint!
Azt sem palástoljuk, hogy az "Öt Csillag" a minőségi besorolás
legelitebb, legmagasabb osztályát jelöli. Legyünk mi Cziczók az átlag
fölé magasló, kivételes emberek tudásban, szorgalomban, teljesítőképességben,
tehetségben, eredményekben, kultúráltságban, egyszóval mindenben!
Az Árpád-sávos pajzs a zöld mezőben kifejezi magyarságunkat. Ezt az érzést
az Árpád-sávos címer nagysága is jelzi nagy méretével, uralkodó megjelenítésével,
azzal hogy a címer pajzs nagy felületét foglalja el. Ennek a címer részletnek
a 3 alapszíne (piros-fehér-zöld) ugyancsak Magyarságunk szimbóluma.
A bagoly
(Strix Aluco = macskabagoly, Athene Noctua = kuvik) szimbólum a tudomány
és bölcsesség jelképe. Ezt megerősíti, hogy a bagoly vastag könyv fölött
látható. A bagoly ezen túlmenően a természetben is különleges madarunk,
védett természeti értékünk. Végtelen türelemmel és kitartással várja,
keresi a sötétben táplálékát. Ezzel a kitartás jelképe is lehetne. Mivel
szeme foto elektron sokszorozóhoz hasonlítható módon "erősíti"
a gyenge fényeket, ezért a sötétben is különlegesen jól lát, hasonlatosan
a macskához. (Címerünk bagoly grafikája Dr Cziczó Zoltán állam és jogtudományi
diplomájának jobb alsó keret díszítéséből átvett motívum. 1940 április
13. Grafika: Haranghy, 1927.)
A szőlő fürt
egy egész évi szorgos munka eredménye, ezen keresztül a Jóisten ajándéka,
a gondos emberi munkáért. Szaktudás és gyakorlat nélkül nincs termés,
nincsen szőlőfürt. A kultúrált bor fogyasztás alapja is a szőlő termesztés.
A bor gyógyszerkönyvi értékű áldás. (Vínum Tokajense) Idősebb Cziczó Lajos
nagyapánknak, ükapánknak, Mikepércsen, kiemelt helyen, a szőlő hegyen
volt szőlő birtoka, pajtája és a feldolgozáshoz szükséges eszközei. Nem
hiányzott a feldolgozáshoz szükséges szorgalom, szaktudás sem. Az 1922.
-1924. években 240 - 260 hektoliter bor termett. Ezt a családi múltat
a 2000-es ezredfordulón Cziczó Lajos nemesnádudvari pincészete örökíti
tovább. (A Cziczó - Rubold Pincészet). Családunk tartósan és sokrétűen
kötődik a szőlő kultúrához, ezért van jelentős szerepe a szőlő fürtnek
címerünkben.
A speciális,
mással össze nem téveszthető cipész, vagy suszter kalapács ugyancsak jelentős
része a Cziczó család szorgalmas tevékenységének, mivel idősebb Cziczó
Lajos nagyapánk, -ükapánk hírneves debreceni csizmadia mester volt. A
"Csizmadia" kézműves iparág, rangban magasan fölötte állt a cipész mesterségnek,
ugyanis a közönséges mindennapi cipő és az un. "ványolt" úri
és tiszti csizmák rangban, kézimunkában és árban, nem említhetők egy napon...
Ezeket a manufakturális remekműveket a II. világháború befejezése után
kiszorította a modern gyáripari tömeg termelés, és a divat múló változása.
A
heraldika szabályai szerint az alap címert díszítő körítés övezi. Ezt
nevezik "takaró"-nak. A Cziczó család címerét piros-kék takaró
övezi, a két oldal színei aszimmetrikusan váltakoznak a címertani szabályoknak
megfelelően.
A nagy címerpajzs
fölött, - a takaróba ágyazva- míves ötvös munkával készült arany kehely
található. Figyelmes szemlélő felfedezi, hogy a kehely előoldalán, az
indás barokk motívumok között szerepel a CZICZÓ család név. A kehely a
kultúrált bor fogyasztás lehetőségét kínáló eszköz, illetve szimbólum,
de kegytárgyként része a liturgikus szertartásoknak is.
A családi
címert egy történelmi értékű korona "koronázza meg", illetve
teszi teljessé. Ez a korona Korvin Mátyás királyunk címeréből rekonstruált,
illetve átvett motívum. Ez a történelmi korona is "Ősmagyarságunk"
fontos kifejezője és jelképe, az Árpádsávos pajzzsal egyetemben. Családunk
vallásos elkötelezettségű tagjai így a kehely mellett, a kereszt szimbólumot
is fellelhetik címerünkben.
A címerünk több részletében magában foglal történelmi Magyar szimbólumokat
és utalásokat.
Összeállította:
Cziczó Tibor, Szentendre, 2005 január 1.
|